Egy kerületi polgármester könnyein és beszédén pörög néhány hete a sajtó. A kérdés viszont nem az, mit kezdjen egy unoka a náci nagypapával és a komcsi apukával, hanem hogy mennyit érnek ezek a könnyek és a szavak, ha pont ő maga az ellenpélda.
riport a nagybátyámról (2001.)
Egy szép, júliusi délutánon nagymamám diófája alatt ülök, és a nagybátyámat hallgatom. Az ő történetét. Az öreg fa ezernyi levele mint kis-gyermekek az óvónő meséjét, issza az egykori ifi válogatott focista minden szavát. Mert az volt, és még több is lehetett volna. Na, de ne ugorjunk ennyit előre.…
