Miért lehet jobb egy városnak vagy egy társasháznak, ha utóbbinak zöld a teteje? De nem a festéktől, hanem a növények miatt. Pedig jobb lehet. Főleg a nagy esőzések idején.

Miközben Németországban a 200 nm-nél nagyobb összefüggő tetővel rendelkező új építésű ingatlanokon kötelező kialakítani zöldtetőt, és Franciaország és Kanada is már évek óta törvényben írja elő a zöldtetők használatát bizonyos épületeknél, addig itthon még mindig elvétve találunk csak növényekkel beültetett lapostetőket.

Noha e megoldásnak nálunk is sok és lelkes támogatója van, mégse létesül oly sok zöldtető, mint az szakpolitikailag is elvárható lenne. Az utóbbi években jóformán csak az Örs vezér téri IKEA tetejét mutogatják mindenkinek mint jó példát (LINK itt), bár több másik külföldi multi is épített már itthon mutatóba és pr-ból zöldtetőket régi-új irodaházaik, gyáraik tetejére. Ezen aktussal főleg a hazai újságírókat szeretik elkápráztatni és a saját lelküket megnyugtatni. Ez azonban kevés.

Miközben kinyírtuk az egyik legjobb társasházak felújítását támogató konstrukciót, miközben egyik élpolitikusunk alaptörvénybe foglaltatná, hogy a 2020 után születendő emberek sose vehessenek cigit (oké, mindannyian tudjuk, ez csak egy sima és üres nagyotmondás volt), addig azon kesergünk, hogy a klímaváltozás miatt szélsőséges az időjárásunk és sok a poloska. Utóbbin már dolgozik az MTA, 2020-ra ígértek ők is valamit. (Legfeljebb alaptörvénybe tesszük azt is, hogy nem jöhetnek be a lakásba, oszt jó napot.)

Mert a szélsőséges időjárás, például a nagy esők ellen szeretünk nem csinálni semmit. Ja, de öklöt rázni, önkormányzatot szidni és feltolni a képeket, videókat a Facebookra. A másik oldalról pedig megy a magyarázkodás, hogy eddig ilyen nagy eső nem volt, a vízelvezetők nem ekkora mennyiségű esőre vannak szabva, meg amúgy is az előző vezetés nem csinálta meg jól, tessenek bennünk békiben hagyni.

A zöldtetők, ha nem is szüntetik meg a nagy esőket, ha nem is állítják le az éghajlatváltozást, és állítólag még korpásodás ellen sem védenek, mégis nagy segítséget jelentenének a városainkban a szélsőséges időjárás okozta esőzések enyhítésére. De nem csak erre.

Az extenzív zöldtetők (max. 20 cm-es) rétege (növénnyel, talajjal együtt) (1) télen fűti, (2) nyáron hűti az alatta lévő lakásokat. Ráadásul (3) az időjárási viszontagságoknak kitett tetőt is védi. Ugyanakkor az apró növények (4) megkötik a CO2-ot és oxigént adnak helyette, de még (5) párologtatnak is, ami azért minden városban jól tud jönni. Nem mellesleg utóbbit a napelemek is szeretik, így a szerencsésebb helyeken és tetőkön a napkollektorok alá extenzív zöldtetőt is telepítenek (LINK itt).

Mindezek mellett a zöldtető (6) támogatja még a biodiverzitás szereplőit, amire lehet, csak legyintünk egy városban, de ha eltűnnek majd egyes rovarfajok és mások jönnek a helyükre, az nem biztos, hogy kellemes lesz. Ráadásul a zöldtetővel borított ingatlan értéke is nagyobb lesz, mivel minőségibb körülményeket tud teremteni.

A korábban már említett (7) csapadékvíz-megtartó hatásának pedig hosszú távon a város is örülhet, mivel a hirtelen lezúduló víztömeg később vagy kevéssé terheli meg a település csatornarendszerét. Szakemberek szerint az extenzív zöldtetők a víz akár a 70 százalékát is képesek megtartani. A többit csak azután engedi a csatornába, mikor annak már megszűnt a túlterheltsége.

Miközben egyre több új lakás épül itthon (2018 I. negyedévében 3394 új lakás lett, 65%-kal több, mint egy évvel korábban - forrás: ksh.hu), addig a zöldtetőkről nem találni ilyen optimista adatokat. Az elmúlt évek Panelprogramjainak is nagy mulasztása volt, hogy nem vették bele a zöldtető-létesítési kitételt. (Noha egyes szakemberek szerint csak a négyemeletes társasházaknál fejtheti ki legjobban a hatását a zöldtető. (LINK itt))

Talán ideje volna minden szinten más szemmel hozzáállni úgy az éghajlatváltozáshoz, mint a társasházfelújításokhoz és a társasházak építéséhez is. Az elmúlt hónapok lakóparképítési kedvét látva, megállapítható, rohadt sok ziccert hagyunk ki a durván nagy profit és a minél kevesebb macera miatt. Legfeljebb majd később lesz drága. Oszt majd lehet megint öklöt rázni, önkormányzatozni és tolni az áradásos fotókat a Facebookra.

(címlapkép: a bécsi Hunderwasser-ház, amin nem extenzív zöldtető van, ellenben sok tetőkert és fa. a kép forrása: pixabay.com; a legalsó fotó egy klasszikus extenzív zöldtetőt ábrázol valahol az Egyesült Államokban, a forrása itt található.)