Országszerte az elmúlt hetekben egyre több helyen tornyosult az elszállítatlan szemét, Keszthelyen szerencsére még nem kellett a katasztrófavédelemnek közbeavatkoznia. Noha szelektív gyűjtés is van a Balaton fővárosában, amiért sok éve még díjat is kaptak, ma már nem kapnának. Igaz, díjak helyett inkább rend és tisztaság kellene.

Az évezred első foci vb-je után indult útnak a nagy reményű szelektív hulladékgyűjtés Keszthelyen. Akkoriban az azóta megbukó Végh Szilárd, az egyszemélyes városüzemeltető cég feje hirdette boldogan (LINK itt), csaknem 82 millió forintból 2002 őszén bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. Tizenhat éve első lépésként 10, a város területét teljesen lefedő gyűjtőszigetet alakítottak ki papír-, műanyag- és üveghulladék konténerek felállításával. Ezt követően decemberben egy mindent befogadó és komposztálóval is ellátott hulladékudvart létesítettek.

Noha a cikkek szerint a városban már akkor is sokan szelektíven gyűjtötték a hulladékot, nekem nem rémlik, hogy mi is szelektáltunk-e otthon vagy másnál láttam-e hasonlót. Mindenesetre Keszthely papíron jól dolgozott az ügyön, 2009-ben még egy nyílt napot is tartottak a helyi hulladékfeldolgozóban (LINK itt), hogy lássa a nép, hova kerül a szemét. (A nyílt nap történetesen egy jó sztori, több ilyen kellene más témában is.)

Aztán 2010-ben elnyerte a város a fentebb már emlegetett Arany Hangya-díjat (LINK itt), amivel a hulladékgazdálkodás területén kiemelkedő tevékenységet folytató települési önkormányzatokat jutalmazták. Állítólag a város új szelektív hulladék-gyűjtési rendszere olyan jól vizsgázott, hogy egy év alatt 2200 tonnával csökkent az ártalmatlanítást igénylő hulladékmennyiség Keszthelyen. Furcsán rímel erre a HUSZ Kft. két évvel későbbi jelentése (LINK itt), ami szerint a szelektív hulladékok között még mindig magas, több mint 30%-nyi volt a nem odaillő szemét. (Bár ezért nem ők, sokkal inkább a lakók a ludasak.)

Mindenesetre 2014-ben komoly gazdasági válság rázta meg a keszthelyi hulladékszállítót a rájuk kényszerített rezsicsökkentés okán is. (A rezsicsökkentős csodafegyver részeként 2011-ben államosították a hazai hulladékgazdálkodási ágazatot, az átszervezés óta csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik a lakossági hulladékgyűjtést. Erről bővebben itt lehet olvasni.) Azóta egyre nehezebben jöttek ki a kosztpénzből, így onnantól kezdve a város csecsére és jószándékára lettek utalva (LINK itt). Ezért aztán kétszer is meggondolták, hova és hányszor menjenek ki szemetet gyűjteni. Ez végül oda vezetett, hogy az utcai kukákban megjelentek a lakossági szemetek, amik így folyamatosan tele voltak gusztustalan látványt nyújtva a turisztikailag frekventált helyeken is, ráadásul szégyenszemre ki kellett írni az edényekre, hogy

„háztartási hulladék elhelyezése TILOS”.

És sajnos a helyzet azóta sem sokat változott. Az elmúlt hetekben, hónapokban több lakótelepi szelektív sziget úszott a szemétben, az oda és nem oda illő hulladékokban egyaránt (amiket idővel persze felszámoltak). Mert hiába figyelnék a szigeteket kamerák, hiába figyelik a lakók és hiába osztjuk meg a képeket a Facebookon, ha hónapok óta újra és újra szeméttel van tele a város. 

És hiába modernizálnák itt nekünk több mint 1 milliárd forintból a hulladéklerakót (LINK itt), hiába hoznának még újabb gépeket, eszközöket, ha nem lesz pénz a működtetésre az államilag alacsonyan tartott szemétszállítási díjak miatt sem. Ahogyan továbbra is szemétben fürdenek majd az utcák és a szelektív szigetek, ha nem lesznek visszatartó rendeletek és szabályok, illetve ha a lakosság sem lesz kellőképpen informálva, "nevelve".

A HUSZ Kft. ügyvezetője a keszthelyi tévének még a nyáron azt nyilatkozta, „kudarcot vallottak a szelektív szigetek” (LINK itt) (akkor még 23 db működött a városban), ezért komoly változások lesznek. (FRISSÍTÉS: a blogposzt július óta készül, hogy a lehető legnaprakészebb legyen a témában, de azóta már eltűnt a Keszthelyi TV weboldaláról az ominózus riport. A Google archívumából innen azonban előbányászható.) 

Kőrös László akkor azt mondta, már csak azért is lesznek változások, mert hetente akár többször is ki kellett menniük a szemétben úszó szigetekhez, ami jelentős többletköltséget rótt az amúgy is pengeélen táncoló cégre. Terveik szerint július végéig ezért felszámolták volna Keszthelyen a szelektív szigeteket, tizenhat évvel azután, hogy bevezették. (A társasházaknál maradtak volna a szelektív konténerek.) 

Azonban néhány sziget felszámolása ellenére sem állt bele rendesen a város az ügybe (azt leszámítva, hogy alkalmanként milliókkal támogatják meg a veszteséges cég működését), mivel az eddig látható információk szerint az önkormányzatnak nincs kiforrott álláspontja a szeméthelyzet kezelésére, neadjisten megoldására. (Ezzel kapcsolatban csak tessék megnézni az ide vonatkozó testületi üléseket.)

Kérdés persze, ha fel is számolják az összes szigetet vagy megtartják őket, attól tisztább lesz-e a város. Mert most nem az. Nem garantálható, hogy kevesebb szelektív sziget nagyobb szemétgyűjtési fegyelmet és gazdaságosabb szemétszállítást eredményezzen. Ahogyan a szelektív szigetek és kukák bőségének zavarával sem tudunk mit kezdeni, de legfőképp a város és a HUSZ Kft. nem.

Mert ami most van, az senkinek sem jó: sem a városnak, sem a lakóknak, sem rövid, sem pedig hosszú távon. Mert hiába kap újra és újra plusz zsebpénzt a várostól a szemétszállító cég, a szeméthelyzet egyre csak fokozódik. És kevés vigasz, hogy nemcsak nálunk, hanem az országban máshol is (LINK itt).

*A borítóképet idén nyáron készítettem az olaszországi Gradoban, ami egy népszerű turisztikai település Trieszt közelében. Még Olaszországban is tud jól működni egy kisváros, a helyi szemétszállítási és -tárolási kultúra és a helyi lakosság. A többi kép is saját fotó, amik a Kossuth Lajos utcában és a Zeppelin téren készültek.