Kabalafiguráját keresi a Vasas SC. Az a város, cég vagy egyesület, ami az elmúlt években pályázat útján kereste a kabaláját, rendre befürdött. Talán a patinás klubnak nagyobb szerencséje lesz. Bár a saját munka sem mindig garancia a sikerre.
Nem szeretem a kabalafigurákat. Kevés olyannal találkoztam eddig, amit jóérzéssel kértem volna gyerekkoromban, vagy amit jóérzéssel vennék meg most a gyerekemnek. De a sportpályákon sem találom jópofának, bár tudom, egy-egy klub életében akár történelmi jelentősége is lehet a "maskottcheneknek". És természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy
a márkák kommunikációját is erősítheti, támogathatja vagy egyszerűen csak szerethetőbbé teszi egy jól megválasztott, kedves alak.
Azonban hiába a nemes cél, ha olykor sokszor hiba csúszik a gépezetbe: más lesz a valóságban, mint a tervezőasztalon, vagy a kabalafigura vízre lökése nem más, mint
egy olcsó és fantáziátlan PR-ötlet.
Főleg akkor, ha az adott cégnek vagy városnak semmi szüksége nem lenne egy figurára (pl. a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. és a szihalmi Magyar-Tár-Ház kabalájának létét kevés dolog indokolja), vagy ha mégis, akkor jobban tennék, ha azt szakemberekkel készíttetnék el, és nem a népre, a KÖZÖNSÉGRE bíznák az ötletelés és az alkotás folyamatát.
Utóbbit főleg azok követik el, akik az ezzel foglalkozó városmarketinges, kommunikációs, grafikus, dizájner szakemberek helyett inkább hirdetésekre és pár száz- vagy inkább tízezres díjakra költik a rendelkezésre álló büdzsét. Vagy csak egy lebarterezett wellness-hétvégére telik az erejükből (mint ami legutóbb Siófokon is járt a szerencsés nyertesnek). Meggondolandó, ér-e ennyit egy cég, egy város vagy egy egyesület reputációja. Megéri-e egy muszáj-PR-aktivitás miatt kockáztatni egy cég, egy város vagy egy egyesület hírnevét, hogy aztán lejáratódjunk a sajtóban?
Sajnos a kedves figuráknak és az olcsó, "szerethető" PR-tevékenységeknek sem a nagyobb városok, sem a nagyobb sportegyesületek nem tudnak ellenállni. Szinte mindenhol szükségét érzik, hogy legyen egy pici vacak plüss, amit be lehet tenni a repicsomagokba, vagy túlárazva lehet árusítani a helyi trafikokban.
Rengeteg gyűjtés volt már a legfélresikerültebb kabalákról, akár olimpiákat, más sporteseményeket, vagy épp sportegyesületeket, neadjisten városokat veszünk alapul. A magas szintű kreativitás sehol sem köszönt vissza a kellő mértékben. (A nem mindennapi kabala kreatúrákat itt és itt és itt lehet megnézni. Itt pedig a hazai futballklubok kabaláit gyűjtötték össze.)
Pár hete futottam bele abba a hírbe, hogy a hazai másodosztályban focizó Vasas SC is kabalafigura-pályázatot írt ki. Az eddigi itthoni tapasztalatok alapján nem sok jó várható, de a bizalom a végeredményig megilleti őket. Addig is összeszedtem, hogy az elmúlt években melyik volt az öt legnagyobb kabalafigurás blama kishazánkban.
1. SIÓFOK
A Balaton keleti csücskében nem voltak szerencsések a közösségi kabalarajzolós pályázatukkal. Igaz, Keszthellyel ellentétben (itt másfél éve pihen a projekt, azóta nem ismerni a győztest) Siófokon legalább eljutottak addig, hogy nyilvánosan végeredményt hirdettek (LINK itt). (Még úgy is, hogy egyszer nagyon meglepődtek, hogy balatoni újságíróként honnan tudok az akcióról.) Azonban a nyertes munkát végül nem használták a város kommunikációjában. Még az erre utaló híreket is levették akkoriban a pályázatot kiíró szervezet honlapjáról. (A régi weboldaluk már nincs meg, az újra nem vitték át a hírt.) A pályamunkákat itt lehet megnézni.
2. MÁV
Ez az egyik legfrissebb elbaltázott pályázat. Nagy elánnal vágott bele a MÁV-START, hogy aztán ugyanakkora sebességgel faroljon ki a József Attila fizimiskájú superman mögül.
A megboldogult valasz.hu oldalon (LINK itt) PR-szempontból is nagyon kínos magyarázkodásba bocsátkozik az illetékes MÁV-szakosztály. Érveiket és igazságukat rendesen beárazza, hogy míg a felhívás határidejét itt is módosítgatták, addig a kabalának nyomát sem lehet találni a hivatkozott Facebook-oldalon. Sőt, bejelentették, visszavonják az egészet. Jár a taps.
3. FRADI
Oké, ők nem írtak ki pályázatot a figura elkészítésére, de legalább akkorát buktak vele. A csirkesas gúnynevű förmedvénnyel akarta egy profi klub látszatát kelteni a közpénzzel kitömött Fradi (LINK itt). A heves és jogos kritikák miatt "gyorsan", kb. 1,5 évvel később visszavonultatták kreatív csapatuk ámokfutását, ami egy majomtestű csirkében született újjá (LINK itt).
4. ÚSZÓ VB 2017 (az első próbálkozás: BOL-DOG)
Bármilyen rendezvényt is akart itthon Gyárfás Tamás megrendezni, mindig egy jellegzetes állatunkból vagy kutyafajtánkból készülő kabalát képzelt el az eseménynek. Az ötlet önmagában teljesen jó, csak abba a fránya kivitelezésbe csúszott mindig hiba. A magyar-horvát közös rendezésű foci-Eb pályázatának figuráját hagyjuk is most, mert sokkal nagyobbat szólt annál Bol-dog, a fehér puli. Őt állítólag Gyárfás egyik ismerősének az ismerőse készítette jutányos áron vagy ingyen (mindegy is), és egyáltalán örülnünk kellett volna, hogy valaki a szabadidejét feláldozva ilyen munkát tesz le egy közös ügyért. Szerencsére a közvéleménynek több szépérzéke volt, mint Gyárfásnak, és a rengeteg mém és kritika elsodorta Bol-dogot (LINK itt). Lilit és Lalit már egy meghívásos pályázatnak köszönhetjük, őket egy valódi grafikus készítette. Nem mellesleg elég pofásak és vállalhatók is lettek a figurák. Itt adódik a kérdés, első nekifutásra miért nem lehetett ilyet készíttetni?
5. KAZINCBARCIKA
A borsodi város kabaláját is nehéz megfelelően értelmezni. A KolorCity fesztiváljukkal évről évre megmutatják, nem kell leírni egy várost csak azért, mert borsodi (értsd: messze van Budapesttől, a Balatontól, vagy a nyugati határtól) és mert tele van panelházakkal. A színes programok és köztéri alkotások okán úgy gondolhatták, kell egy színes kabalafigura is. Ezt az önkormányzat kulturális cégének egyik grafikusa készítette (LINK itt). Egyetlen "mentségük", hogy itt nem volt megúszós pályázat, hanem anélkül is tudtak egy fura lényt kreálni.
